... mostanában nem vagyok toppon. semmilyen értelemben.meg akarom érteni az embereket, de nem hagyják. segíteni akarok, de nem hagyják. segítséget kértem, de nem adtak. így már nem kérem többé, majd egyedül. igazából, csak egy lelki szemetes láda vagyok. úgy szeretem ha a szemembe vágnak olyan dolgokat, amik nem is tudom... ami én vagyok. szőrnyű szembe nézni saját magammal... azt kérik mond el a véleményed. de igazából nem ezt kérik. azt h mond azt amit hallani szeretnék. én azért elmondom. és mi a hála..h csak szemrehányást kapok. pedig ha belegondolsz te nem jól fogalmaztad meg a kérdést. de tudom én mindenkit hallgassak meg, de engem senki. nem baj meg szoktam. jó hogy megint csak azt felejtette el mindenki megérdezni: és veled, mi van?
barát? bizalom? őszinteség? .... elmondhatom? persze. elmondhatod.....
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.